Kedves Testvéreim!

 

Szinte mindennap írtam nektek a szívemben, most már valóságosan is sor került rá. Először szerettem volna magam átgondolni, imádkozni, amit hallottam, átéltem, megéltünk közösen, és az Úr vezetését is kerestem. Valamint a ti bizonyságotokon gondolkodtam, mert nagy örömömre volt mindegyik.

Ezután történt, hogy egyik közeli testvéremnek el kellett mondanom, mi volt a csendes napokon, és erős kíváncsiság volt benne a hallottak iránt, sokat kérdezett....Egy másik testvéremmel pedig meghallgattunk egy tanítást. Ma pedig a kisebbik húgomat várom, talán sikerül neki Krisztust "bemutatnom", szólnom Róla.

Nekem Isten csodálatos jelenléte, az Úrvacsora, az őszinte légkör, a testvérek,... mind nagy bizonyságok voltak, és mindenből tanultam. Megértettem magamat is jobban, több esetben megláttam, hol takarta el az ellenség előlem is, ami az igazán fontos, hol csapott be, mit értettem másként, hol tettem bonyolulttá az életem... és főként olyan megerősítéseket kaptam, amit nagyon is jól, és tisztán éreztem, láttam, tettem, de a gyülekezeti élet bizonyos gyakorlatai, elvárásai elbizonytalanítottak, mondhatni, megerőtlenítettek.

Úgy látom, - a tavalyi újjászületésem óta főként – hogy csendben tanulnom, figyelnem kell, hogy Krisztus valóban formálhasson engem, valóban Őt kövessem, valóban azt értsem, amit Ő akar mondani, tenni az életemmel....,... azonban bátran szólni Róla, amikor kell.

Mert amikor Krisztusról szólok, akkor Őbelőle kell szólnom az embereknek, amikor tanú vagyok, nincs mellébeszélés, csak Igazság, bizonyság, és bizonyosság arról, hogy mit adott Ő, amit valóban megélek..., és ez felelősség.

Van még nagyon sok kérdés, ami foglalkoztat, ami majd érik a beszélgetésekre....

Nagyon jó emlékem, amikor együtt beszélgettünk, bizonyságot tehettünk arról, amit már Isten végez bennünk, a gyermekeinkben, családunkban, Igét olvastunk egymással, és egy várakozást éltem át magamban, hogy Isten tervében vagyunk, (és mi lehet még...) és egy különös bizonyosságot, hogy az Ő karjaiban.

Legközelebbi találkozásig... sok szeretettel ölelek minenkit

Jeshua HaMassiah-ban:

Piroska